toj�s

Az alien �letciklus�nak els� �lom�sa a l�rva el�ti �lapot amikor a toj�sban vannak. A toj�sban amolyan t�li �lmot alszik.A toj�s 75 cm az oldala h�sos, �ttetsz� �s olyan mint egy �l� organizmus. Amikor gazdatestet �rez a k�zelben a toj�s teteje sz�tnyilik sziromszer�en �s kibujikaz arcszipolyoz�

Az arcszipolyoz�

 Az idegen �letciklus�nak egyik �llom�sa. Az arct�mad� (arcm�sz�, arc�lel�) tulajdonk�ppen egy parazita, mely a toj�s belsej�ben hibern�l�dik. Amikor egy potenci�lis gazdatest a toj�s k�zvetlen k�zel�be ker�l, azonnal �letre kelti a bels� parazit�t, mely kil�vi mag�t a toj�sb�l a kiszemelt �l�l�ny fel�. Feltapasztja mag�t az �ldozat nyaka k�r� font izmos fark�val, arra k�sztetve, hogy leveg� ut�n kapkodjon. Szil�rdan �tkarolja a fejet nyolc p�kszer� ujj�val, �s sz�v�ny�l�saival r�gz�ti mag�t. K�m�s �llapotba juttatja, de �letben tartja az alanyt, �s az oxig�n mennyis�g�t szab�lyozva lek�nyszer�t egy cs�vet a tork�n. Az arct�mad� oldalain l�v� "l�gzs�kok" leveg�t pump�lnak a cs�be, �s ugyanezt a cs�vet haszn�lja az idegen embri�nak a gazdatest mell�reg�be val� lejuttat�s�ra is. Fark�val fojtogatni kezdi �ldozat�t, amint megk�s�rlik elt�vol�tani r�la. Miut�n az embri�t be�gyazta, az arct�mad� - valamivel t�bb mint 24 �r�val a feltapad�s ut�n - lev�lik a gazdatestr�l �s elpusztul, engedve mag�hoz t�rni az illet�t, aki egy�ltal�n nincs tudat�ban annak, hogy mi t�rt�nt - vagy mi fog t�rt�nni vele.
A teremtm�ny fizikai ereje m�ret�hez k�pest hihetetlen�l nagy. Hossza farokkal egy�tt 60-90 cm. Felismerhet� hall�-, l�t�- vagy szagl�szerve nincs. V�delmi mechanizmus gyan�nt a v�re rendk�v�l mar� koncentr�lt sav. A l�ny poliszacharid feh�rj�b�l �ll� k�ls� burokkal rendelkezik. M�sodlagos, bels� b�rsz�vet�nek sejtjei folyamatosan elhalnak, s ezek hely�re polariz�lt, szerves szilik�tot �p�t be. Dupla b�re van, a sav a k�t r�teg k�z�tt helyezkedik el �s nagy nyom�s alatt �ramlik. A szilik�tr�teg p�ratlanul szil�rd molekul�ris strukt�r�t mutat, hihetetlen�l kem�ny szerves anyag. A szilik�tos sejtek f�mes k�t�s�ek, ez�rt tud az arct�mad� nagy m�rt�kben ellen�llni a kedvez�tlen k�rnyezeti hat�soknak. Nem tudjuk, hogy mit l�legzik be, vagy vesz-e egy�ltal�n leveg�t. �gy t�nik, �talak�tja a k�r�l�tte l�v� atmoszf�r�t, tal�n sz�mtalan k�ls� p�rus�n �t veszi fel a sz�ks�ges g�zokat. Ha �gy n�zz�k, mint valami �l� vegyi �zemet, hat�konys�g tekintet�ben mindent fel�lm�l. N�h�ny bels� szerve mintha egy�ltal�n nem m�k�dne, m�g m�sok olyasmit m�velnek, amir�l sejtelm�nk sincs. Lehet, hogy a k�ls�re nyugalmi �llapotban l�v� szerveknek v�delmi szerep�k van. Az alapok �s a fel�p�tm�ny �rdekes kombin�ci�ja r�v�n k�l�nleges eszk�z�k vagy fegyverek n�lk�l a parazita gyakorlatilag sebezhetetlennek tekinthet�.
Az arct�mad� k�pes kiv�lasztani egyfajta savas folyad�kot, mely mar �s �thatol b�rmely akad�lyon (pl. egy �rsisakon), illetve egy k�t�anyagot, mely sz�ks�g eset�n megakad�lyozza a gazdatestr�l val� korai lev�laszt�st. A toxikus sokk el�id�z�s�hez feltehet�en idegm�rget haszn�l, mely a l�tfontoss�g� szerveket nem t�madja, �s komoly k�rokoz�s n�lk�l felsz�v�dik a szervezetben. A mozg�sk�ptelen gazd�t ell�tja az �letben marad�shoz sz�ks�ges anyagokkal.
A kis sz�rnyeteg ujjai/l�bai �s farka haszn�lat�val igen gyorsan szalad �s ugrik. A toj�sb�l felcsavart fark�t rug�k�nt haszn�lva pattan ki. N�ha furcsa siv�t�, sziszeg� hangokat hallat.
K�l�nleges v�ltozata a kir�lyn�embri�t hordoz� �gynevezett szuper-arct�mad�, mely nagyobb, er�sebb, v�dettebb �s p�nc�lozottabb, mint �tlagos t�rsai, l�bai k�z�tt pedig h�rtya fesz�l.

A kir�lyn�

El�sz�r � is olyan toj�sban volt, mint a sima alienek de �t k�l�nleges t�panyagokkal t�pl�lt�k. Egy hatalmas toj� cs�vet hord �s biztons�gos helyet keres a toj�soknak. Az nem �rdekli hogyha a kifejlet alieneket meg�lik de ha a toj�sokat b�ntj�k lev�lik r�la a toj�cs� �s t�mad.