Az idegen �letciklus�nak egyik �llom�sa, a l�rva el�tti �llapot - tulajdonk�ppen egyfajta sp�ra. Ugyanolyan fontos r�sze a teljes folyamatnak, mint a r� k�vetkez� j�val akt�vabb f�zisok, mivel mint �n�ll� �l� organizmus, a toj�sszer� tok v�delmezi belsej�ben a k�vetkez� �letform�t. A toj�sok az idegenkir�lyn�ben fejl�dnek ki, �s a kisz�lesedett potrohb�l kiny�l� cs�v�n �t jutnak a szabadba, majd magukt�l f�gg�leges helyzetben maradnak. Egy idegentoj�s hozz�vet�leg 75 cm magas, b�rszer�, h�sos fal�, viszonylag �ttetsz� k�ls�vel. Mozdulatlanul �llnak sz�lesebb v�g�k�n; keskenyebb, cs�csos, felfel� mered� tetej�k�n n�gy, sebhelyre hasonl�t� vonal l�that� a h�sszirmok tal�lkoz�s�n�l. Fel�let�ket vastag erek h�l�zz�k be, melyek v�ge, mint megannyi l�ggy�k�r, az aljzathoz tapad. Ezek a ny�lv�nyok stabiliz�lj�k a toj�st �s t�panyagot gy�jtenek a k�rnyezet�kb�l. �gy a belsej�kben lapul� l�rv�k sz�ks�g eset�n meghat�rozatlan ideig k�pesek �letben maradni k�l�nf�le k�rnyezetekben.



A toj�s �rz�keli a k�zeled� potenci�lis gazdatesteket azok hangja, h�m�rs�klete �s/vagy mozg�sa alapj�n - egyes elm�letek szerint az el�bb eml�tett "gy�kerek" k�zvet�t�se �ltal. A szunnyad� teremtm�ny ekkor �letre kel, rugalmas fala hull�mzani kezd, a belsej�ben megmoccannak a l�rv�k. A toj�s nedves, cuppog�, sz�rcs�g� hangokat hallat, megremeg, majd hirtelen a n�gy h�sos szirom h�trap�nd�r�l, ak�r egy vir�g szirmai. Szabad �t ny�lik a megterm�keny�t�sre k�sz arct�mad�nak. A Kane v�gzet�t okoz� b�rtok szinte felizzott �s �ttetsz�v� v�lt, miel�tt kibocs�totta hal�los rakom�ny�t. Ak�rcsak a mellkasrobbant�, a toj�s is nagyon k�nnyen el�gethet�.
A toj�s l�trej�tt�nek speci�lis, r�szleteiben m�g nem ismert form�ja, amikor a bolyt�l t�vol ker�l� mag�nyos idegen - hogy fenntartsa a fajt - �ldozatai test�t �s feltehet�en hormonokat, vegyi/biol�giai testnedveket felhaszn�lva lassan, egyenk�nt toj�sokat "csin�l", melyek k�z�l el�bb-ut�bb az egyik kir�lyn�sp�ra lehet.